MLTSZ

A rendelet ezzel a feladattal a Magyar Lovasturisztikai Közhasznú Szövetséget bízza meg, azzal a kitétellel, hogy ez év december 31-ig minden, regisztrációs számmal rendelkező – tehát bejelentett – lovas vállalkozás lóalkalmassági vizsgáztatását el kell végezni. Miután a médiában és az interneten ezzel kapcsolatban sok találgatás és néhány fals hír is megjelent, a félreértések elkerülése végett és a korrekt tájékoztatás érdekében a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség elnöksége úgy döntött, hogy szervez egy sajtónyilvános alkalmassági vizsgát, ahol bemutatásra került mind a vizsgafolyamat, mind az a 20 szakember is, aki a lovak vizsgáztatásában országszerte részt vesz. Így az érdeklődő sajtó munkatársai közvetlen közelről is megismerhették a lóminősítés részleteit, ugyanakkor feltehették kérdéseiket a minősítést végző szakembereknek a témával kapcsolatban. Az eseményre augusztus 6-án Tiszakécskén, a Piros Tanyán került sor. A lovarda az idei évben nyitotta meg a kapuit, és tíz lóval végzi a szolgáltatást. A kötelező lóalkalmassági vizsga mellett a vállalkozás kérte az önkéntes patkós minősítés elvégzését is, amely így egy menetben, külön költség nélkül, ingyenesen elvégeztethető.

A program Lóska János MLTKSZ-elnök köszöntőjével kezdődött, amelyben néhány szóban ismertette a megjelentekkel a lovas szervezet elmúlt években folytatott tevékenységét, majd rátért a lovak alkalmassági vizsgájának részleteire. A rendelet legújabb módosítása szerint első lépésben minden, kereskedelmi jellegű lovas tevékenységet végző vállalkozásnak, közkeletűen a lovardáknak, be kell jelentenie a lovasturizmusban foglalkoztatott lovait a Magyar Kereskedelmi és Ellenőrzési Hivatalnak (MKEH), amely kirendeli az MLTKSZ szakembereit az alkalmassági vizsga elvégzésére. Nagyon lényeges, hogy a minősítés csak az MKEH által regisztrált lovardákban végezhető el. Amint a felkérés a hivataltól megérkezik a szövetséghez, a munkatársak felveszik a kapcsolatot a lovas szolgáltatóval, és egyeztetik a megfelelő időpontot. Fontos ugyanis, hogy a kirendelés után 20 napon belül el kell végezni az alkalmassági vizsgát. A vizsgával kapcsolatban a lovas szolgáltatónak lovanként 5 ezer forint költséget kell megfizetnie, valamint a lovak vizsgáztatását végző szakemberek útiköltségét. Hogy ez minél kisebb terhet jelentsen a szolgáltatóknak, ezért az MLTKSZ igyekezett az ország minden részéből a vizsgáztatásban résztvevő szakemberek listáját úgy összeállítani, hogy lehetőség szerint minden lovas vállalkozáshoz 100 km-en belül jusson el a vizsgáztató. A vizsga öt évre érvényes. A jelenlevő, több évtizedes lovas múlttal rendelkező vizsgáztatók megragadva a lehetőséget, röviden bemutatkoztak a sajtó nyilvánossága előtt. A vizsgáztatók: Lóska János, Kocsis László, Víg Attila, Rásky Péter, Sovák Péter, dr. Papp Mária, Juhász László, Cseppentő Attila, Sebestyén István, Komjáthy András, Susánszki Pál, Szolnoki János, Vismeg István, Lóska Eszter, Szécsi György.

A bemutatkozásukat a nagyközönség is megtalálja a szövetség honlapján: www.equi.hu. 

Mielőtt még a lovak vizsgáztatása megkezdődött volna, Lóska János kiemelte: a lovak kötelező vizsgáztatása egyúttal jó alkalom arra is, hogy a lovas szolgáltatók, amennyiben igénylik, a szövetség önkéntes patkós minősítésének is alávessék magukat, amely ez esetben ingyenes a vállalkozásoknak. Az egytől öt patkóig terjedő védjegyrendszert a szövetség dolgozta ki évekkel ezelőtt, amely egyfajta minőségi garanciát jelent a lovas szolgáltatásokat igénybevevők számára, azonban nem kötelező! A patkós minősítés öt területen vizsgálja a lovardai szolgáltatásokat: 

1. Környezeti szempontok 
Természeti adottságok. Parkosítás, a környezet rendje. Az épületek stílusossága, állapota. A lovas szolgáltatásra használt terület alkalmassága, rendje. Higiéniás feltételek biztosítása. 

2. A lovak tartásával, alkalmasságával kapcsolatos szempontok 
Tartástechnológiai körülmények. A lovak kiképzettségi foka. Kezelhetőség, kapcsolatteremtési készség. A szolgáltatásnak megfelelő alkalmasság. Kondicionális állapot. Egészségügyi állapot (különbség a kötelező vizsgákhoz képest, hogy a lovak alkalmasságát itt egy 5 fokozatú skálán mérik, míg az alkalmassági vizsgán csak megfelelt vagy nem megfelelt kategória van).

3. A lovas szolgáltatásokkal kapcsolatos szempontok
A lovas szolgáltatások köre. Színvonala. A szerszámok állapota, megfelelő száma, tisztasága, biztonsága, kényelme. A hely marketingje (kiadvány, információs médiák használata stb.). Szolgáltatások ár-érték aránya. 

4. Személyi tényezők 
A lovas szakember (vezető) alkalmassága. A szolgáltatást végző személyzet alkalmassága. Nyelvtudás. Baleset-megelőzés, védelem, biztonság. 

5. Egyéb programok, lehetőségek 
A helyben lévő lehetőségek. A telepen kívül lévő lehetőségek. Garantált állandó rendezvények, programok. Étkeztetés minősége (helyben vagy közelben). Szállás minősége (helyben vagy közelben). 

Mivel ez esetben a Piros Tanya a patkós minősítést is szerette volna elvégeztetni, így egyszerre zajlott a két folyamat, melyet lépésről lépésre követhetett a sajtó is. 

A vizsgáztatást Kocsis László és Szolnoki János végezte. Az első lépés a lovak azonosítása, amelyet a lóútlevelek, valamint a lovak bélyegzése alapján végeztek el. Ez egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy a lovak kondicionális és külső egészségi állapotát is felmérjék a vizsgáztatók. A nyilvánvalóan beteg állat (feltörés, sántaság stb.) vizsgáztatását nem lehet elvégezni. Arra azonban van lehetőség, hogy amint az állat meggyógyult, újra vizsgázzon. A következő lépés a lovak felnyergelése, amelyet, csakúgy, mint a lovas alatti bemutatást, a vizsgázó hely tesztlovasai – akik alkalmasint akár a lovarda vendégköréből is kikerülhetnek – végzik. Nincs szó tehát arról, hogy a vizsgáztatók ülnek fel a lovakra! A nyergelés, szerszámozás során jól megítélhető a lovak viselkedése az emberrel szemben, amely egyik fontos kritériuma a lovak alkalmassági vizsgájának. Ezután történik a lovak lovas alatti bemutatása. Célszerű ezt a lovarda lovaspályáján osztálymunkában elvégezni. A vizsga során a lovak viselkedését és belovagoltságát mindhárom jármódban (lépés, ügetés, vágta) megvizsgálják. Fontos szempont az is, hogy a lovak hogyan viselkednek a csoportban egymással, mennyire engedelmeskednek a lovasnak, mennyire támaszkodnak. Engedelmeskednek-e, ha lovasuk önállóan akar velük lovagolni. A vizsga során a lovaglást a helyi lovas vezető vezényli le, a vizsgáztatókkal egyeztetve a kért munkaelemeket. Nagyon fontos, hogy itt a lovak alkalmassága a lényeges, nem az, hogy a lovas mennyire jól kiképzett az idomításban. A kötelező alkalmassági vizsgán a ló megfelelt vagy nem megfelelt minősítést kaphat, amelyet a vizsgáztató a látottak alapján dönt el. A vizsga eredményéről helyben tájékoztatja a lovarda vezetőjét, képviselőjét. A lovak vizsgáztatása június óta folyik. Országos viszonylatban 68 szolgáltató részére végezte el az alkalmassági vizsgát az MLTSZ, ami eddig 515 levizsgáztatott lovat jelent, valamint 82 szolgáltató több mint 700 lovának vizsgáztatása van folyamatban. Eddig sehol sem volt vita vagy panasz a döntésükkel kapcsolatban. Nagy átlagban megfelelő a lovak vizsgaeredménye, csupán néhány ló került kizárásra, döntően egészségügyi okokból (feltörés, sántaság), ritkábban kondicionális vagy egyéb okból. 

A Piros Tanya 10 hátaslóból és egy kettesfogatból álló állománya nagyon egyöntetű, fiatal, elegáns, zömmel kisbéri félvér kancákból állt. Többségük Fernando Zsebtolvaj utóda dr. Szabó Lajos hódmezővásárhelyi tenyészetéből, melyek többsége a nyereg alatti kipróbáláson is jó, vagy nagyon jó benyomást tett a vizsgáztatókra. Amellett, hogy a kötelező vizsgát simán vették, a patkós minősítésen is nagyon jó eredménnyel szerepeltek, ahogy a lovarda ápolt, rendezett környezete, valamint a fent leírt egyéb szempontok alapján is a Piros Tanya az átlagnál jobb pontszámokat kapott. Ez alapján az MLTKSZ négypatkósra minősítette a Józsa Csaba és családja által mintaszerűen üzemeltetett tiszakécskei családi lovardát. Folytatása következik országszerte a lovardákban!