MLTSZ

Ötéves mulasztást pótolt be a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség az idén augusztus 13-án megtartott tisztújító közgyűlésével. A szervezet ez alatt az intervallum alatt is végezte a munkáját, azonban a törvényes működés helyreállítása nem várathatott tovább magára. Ennek pedig a tisztújító közgyűlés összehívása volt és lehetett az egyetlen legitim formája. A közgyűlés az elnöki beszámolóval kezdődött, melynek elején Lóska János elismerte, hogy hibázott, most azonban a közgyűlés összehívásával újra normalizálódik a Szövetség működése. Ezután áttekintette az elmúlt évek eseményeit, benne az MLTKSZ tevékenységét. 1998-ban azzal a céllal alakult a szervezet, hogy a lovas turizmusban dolgozók számára szövetséget és érdekvédelmet biztosítson. A szervezet érdekérvényesítő képességének első eredménye 2001-hez fűződik, mikor a Széchenyi Terv keretében 600 millió Ft-os pályázati keretet sikerült elnyerni lovas turizmushoz kapcsolódó beruházásokra. 590 boksz, 11 fedeles lovarda, 530 szálláshely és számtalan kisebb infrastrukturális fejlesztés valósult meg ebben az időszakban.
Megkezdődött a hazai lovas szolgáltatók felmérése, ebből a szövetség által kidolgozott elvek alapján felépült az önkéntességen alapuló patkós minősítési rendszer. 2005-ig a Szövetség több alkalommal elvégezte a minősítéseket, amely alapján közel 300 lovarda került minősítésre. 2006-ban a Szövetség felkérést kapott a Nemzeti Lovas Turizmus Termékfejlesztési Stratégia kidolgozására, a 2007–2013-as tervidőszakra. A kormány 2007-ben elfogadta a kidolgozott stratégiát. Megalkotásának és a pályázati kiírásokkor nyújtott szakmai segítségnek köszönhetően közel 100 tag nyert az utóbbi években pályázati pénzt lovas turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, ami azt jelenti, hogy tagjaink mintegy egyharmada jutott hozzá az erre a célra felhasználható európai uniós forráshoz. 
2011-ben Horváth László országgyűlési képviselő, miniszterelnöki megbízottként felkérést kapott a lovas ágazat egészét érintő átfogó lovas program megalkotására. A Kincsem Nemzeti Lovas Program megalkotásában Lóska János szakértőként vett részt. 
A Kincsem Nemzeti Lovas Program megalkotásával a Magyar Kormány támogatásával és 14 határozati pontjának elfogadásával, az ágazat megújításának érdekében átfogó, egységes program született. 
A lovas turizmus számára a legnagyobb jelentőségű, hogy Magyarország a szabad tereplovaglás európai régiója lett. Önálló, kiemelt fejezetként került a lovas programba a szabad tereplovaglás megteremtésének lehetősége. Ezt a fejezetet minden részletében a szövetség dolgozta ki. Ennek keretében megkezdődött az EUROHORSE útvonalak kijelölése, valamint évtizedes munka nyomán módosult az Erdőtörvény, amely alapján már nem kényszerülnek törvénysértésre, ha az erdőkben lovagolnak, és nincs szükség kijelölt lovasutakra.

2008-ban, több éves előkészítő munka után megjelent a lovas szolgáltatásokat szabályozó ÖK-rendelet, amely szabályozta azokat az alapvető kritériumokat (lovas végzettség, lovak elhelyezése stb.), amelyekkel hazánkban lovas vállalkozás üzemeltethető. A rendelet azóta többször módosult, így legutóbb a nullás lovak használatának könnyítése, valamint a minimális lólétszám eltörlésre került. A rendelet alapján 2014. december 31-ig el kell végezni a lovas turizmusban dolgozó lovak alkalmassági vizsgáztatását, amelynek gyakorlati végrehajtásával a törvény az MLTKSZ-t bízta meg.
A patkós minősítés továbbra is egy önként vállalt folyamat, melynek eddigi eredményei, vizsgái nem felelnek meg a hatósági eljárásnak. A jogszabály létrejöttekor több mint 300 lovarda rendelkezett patkós minősítéssel, valamint közel 300 szolgáltató volt, aki lovas szolgáltatói tevékenységet jelentett be a hivatalnál. A probléma az volt, hogy a két lista sok esetben nem esett egybe. 
A jogi háttér meglétével most lehetőség van arra, hogy a lovardák országos szintű minősítése újra megtörténhessen. A jogszabály létrejötte óta a Szövetség már csak azoknak a szolgáltatóknak adja ki a patkós minősítést, akik regisztrációs számot kaptak az Engedélyezési Hivataltól. Az alkalmassági vizsgák bevezetésével pedig most van mód arra, hogy a vizsgák keretében a tagjaik számára ingyenesen elvégezhessék a patkós minősítést. Így 2015-re elkészül az aktuális, országos eredményeket bemutató, hatósági engedéllyel működő lovardák listája. Ez a lista szolgáltatja majd az alapot a következő tervidőszakban történő egységes fellépésre mind a marketingtevékenységek, mind a pályázati források elérése kapcsán.
A lovas ágazat pályázati források hiányában képtelen a megújulásra. A 2014-2020-as uniós tervezési időszakot az eddigieknél is sokkal felkészültebben várja a Szövetség. Nyomon követi az új operatív programok változásait. Az elnök elmondta: lehetőségünk van rá, hogy szakmai észrevételeikkel segíthessék a programok tervezőit annak érdekében, hogy a lovas ágazat szereplői számára megfelelő kiírások váljanak elérhetővé a jövőben. Az operatív programok végső tartalma az ősz folyamán várható. Ezek ismeretében a korábbiaknál lényegesen hatékonyabban térképezhetjük fel a fejlesztésekre igénybe vehető forrásokat. A jövőben – szakmai tevékenységünk bővítésével – energiánk meghatározó részét pályázatfigyelésre fogjuk fordítani, soha nem látott módon megkönnyítve ezzel tagjaink fejlődését és az ágazat növekedési pályára állítását, amiért egykor a Szövetség létrejött.
A megjelent tagság (közel 70 szavazó, amely a mintegy 200 fős tagság jelentős része) mind az elnöki beszámolót, mind a pénzügyi beszámolókat elfogadta. 
Ezután került sor a tisztújításra, melynek keretében Lóska Jánost újra elnökké választották. Alelnökök Kocsis László, Ruppert Annamária és Rásky Péter. 
A közgyűlés az idén kora tavasszal elhunyt, köztiszteletnek örvendő egykori alelnök, Szelle Kornél emléke előtti tisztelgéssel ért véget.