MLTSZ

Felívelő pályán az MLTKSz

Lóska János a 2015-évről szóló beszámolójával indult a tanácskozás.

Az elnök a tavaly elvégzett feladatok közül kiemelte a lovas szolgáltatásban dolgozó lovak alkalmassági vizsgáztatását, amely zökkenőmentesen halad. Ma már átlépve a 3000-res határt. A létszám még messze nem teljes, hiszen ennél valószínűleg több ló dolgozik a szürke – feketegazdaságban. Azonban az is tény hogy a hatóság által bevezetett alkalmassági vizsga, valamint a lovasturizmusban kiírt pályázatok jelentősen hozzájárultak az ágazatban dolgozó vállalkozások szabálykövetésének javulásához. Örvendetes, hogy egyre több vállalkozás a fejlesztésben és a szolgáltatási minőség javításában látja a kitörés lehetőségét. Ezt jól mutatják a Szövetség által tagjaik számára ingyenesen elvégzett patkós minősítések tapasztalatai is. 112 új minősítést végeztek el a tavalyi évben, az eredmények alapján legtöbb a 3 patkós minősítés. De szinte mindenhol nyomon követhető volt fejlesztésekre, a szolgáltatás minőségének emelésére tett erőfeszítések. 

Ide kapcsolódik az is, hogy jelentősen emelkedett az MLTKSZ taglétszáma, jelenleg 300 tagja van a szervezetnek, és további 14 friss belépési kérelemről dönt hamarosan az elnökség. Kiemelte azt is, hogy mivel sok pályázatnál előírás a minimum 3 patkós minősítés, a minősítési eljárásoknál szigorúan, de objektíven kell eljárni, hiszen csak így vehető komolyan a Szövetség által elvégzett munka.

A megoldatlan feladatok között említette az elnök a Kincsem Nemzeti Lovas Programban megjelölt iskolai lovas oktatás helyzetét, amelyben nem sikerült a tavalyi évben érdemi előrelépést elérni, annak ellenére, hogy a szövetség minden követ próbált megmozgatni ebben az ügyben is. Az oktatáshoz kapcsolódó eredmény viszont, hogy az MLTKSz és az Egri Eszterházy Főiskola együttműködésével, a Bejárható Magyarország Program keretében kidolgozásra került egy módszertani, elméleti gyakorlati és kutatás-fejlesztési szempontból is megalapozott lovas tananyag, amely már elérhető a tárgyat oktatni kívánó iskolák számára.

A Bejárható Magyarország Program (BMP) a legfontosabb az MLTKSz működése szempontjából, hiszen 2015 december 16-án megjelent a turizmus fejlesztésére kiírt GINOP 7.1.2-15 pályázat, ahol a lovas turizmus is jelentős fejlesztési forráshoz jutott, amely az idei évet meghatározza majd.

A BMP program keretében nagyon jó együttműködés alakult ki az egyes jármódok képviselőivel, példaként a Kajak-Kenu Szövetséget említette, amely a patkós minősítési rendszer nyomán dolgozta ki saját a vízi megállóhelyek minősítésére szolgáló rendszerét.

A további sikeres pályázatokhoz – ma is, a jövőben pedig még inkább- elengedhetetlen, hogy naprakész adatbázisokkal rendelkezzen az MLTKSZ, mert ezzel dokumentálható az ágazat gazdasági súlya. Ennek feltérképezésére folyik a tagságtól begyűjtött adatlapok feldolgozása, melyben kizárólag nyilvános adatokat kérnek a tagoktól. Az adatszolgáltatásban való együttműködés, nem csak a szövetség, hanem minden tagtársunk érdeke is, erre külön felkérte az elnök a tagságot.

A megnövekedett feladatok ellátására a szövetség apparátusa tovább nem terhelhető. Mivel zömmel önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül végzett munkáról van szó, ezért elengedhetetlen lesz annak a bővítése is.

Végezetül megemlítette, hogy az információ áramlás erősítése céljából a szövetség szorosabbra fűzte hivatalos lapjával a Lovasélettel a kapcsolatokat, így minden számban hangsúlyozottabb terjedelmet kapnak a hazai lovas turizmusban dolgozó vállalkozások, illetve az őket érintő események, cikkek. Készül továbbá az egyesületi honlap fejlesztése is, melyben számít a szövetség a tagság az eddiginél aktívabb közreműködésére is.

Összegezve tehát nőtt a tagság, nőtt a minőség, így az elmúlt tíz év legsikeresebb éve volt 2015. év, amely megalapozta, hogy 2016 még sikeresebb év legyen. Az elnök beszámolóját a tagság egyhangúan elfogadta.

Ezután a pénzügyi beszámoló következett, amelyből kiderült, hogy a legsikeresebb évét zárta történetében az MLTKSz, mintegy 59 millió Ft-os, bevétellel, melyből 80 % pályázati forrásból mintegy 20% pedig a tagsági díjból származott. A likviditási mutatók így jelentősen javultak. A felügyelő bizottság az egyesület gazdálkodását áttekintette és a beszámolót a tagságnak elfogadásra javasolta.

Ezután a törvényi kötelezettségből adódó alapszabály módosítások kerültek megszavazásra, valamint az, hogy a székhely megváltozott: Budapest Aranyhal u. 4.

2016 évi tervek célok

A legjobban várt téma az idei év céljai tervei kerültek terítékre. Lóska János elmondta az első GINOP pályázat az Észak – Magyarország, Észak Alföld régióra már kiírásra és lezárásra is került. A pályázatok feldolgozása, értékelése folyamatosan zajlik, a döntés nagyjából június közepéig születik meg arról mely pályázatokat támogatja a bíráló bizottság. Ezután az irányító hatóság végleges döntését megvárva, úgy tudják kiírni a következő pályázatokat, hogy az első tapasztalatokból okulva, hiánypótlások nélkül a lehető leggördülékenyebben lehessen azt végrehajtani. Az ország többi régiójára így egyszerre kerülnek kiírásra a pályázatok. Egy-egy régió 3 megyét fog össze. Az operatív feladatokat minden régióban egy megye közgyűlése mellett működő nonprofit szervezet fogja majd koordinálni, így a pénzügyi átláthatóság is biztosítható.

Nagyon fontos, hogy a pályázatokon bárki indulhat, aki rendelkezik MKEH regisztrációs számmal, legalább egy év lovas turisztikai tapasztalattal és igazolt bevétellel. A pályázatokkal kapcsolatos kérdésekre írásban válaszol a szövetség projekt menedzsere. Az elsőként kiírt pályázatról szólva elmondta, hogy már háromszoros túligénylés van a pályázati összeg tekintetében. Szó nincs arról továbbá, hogy egyik vagy másik régió előnyt élvezne a pénzek elköltésében, helyette az a koncepció, hogy megyénként kb. 70-80 millió Ft kerüljön infrastrukturális fejlesztésre. Olyan gerinc-túra útvonal rendszert kell kiépíteni, ahol megállhatnak a lovasok meg a lovak. Az egyéb lovas turisztikai ágak fejlesztése nem része jelen GINOP pályázatnak! Ugyanakkor a pályázatoknál hangsúlyozni kell, hogy gazdasági eredményt kell produkálni, mindezt a pályázatban pontos precíz gazdaságilag alátámasztott számításokkal, ez az alap elvárás. A pályázat ugyanis monitorozott, azaz az eredményességét bizonyítani kell.

A GINOP pályázattal mindenki csak nyerhet, nem csak a gerincútvonalak mentén élő vállalkozások, hanem mindenik, ugyanis jelentős a marketing tartalma, mely hasznot fog hajtani minden lovas vállalkozásnak. 

-„Mi tényleg fel akarjuk építeni az átjárható Magyarországot piaci alapokon működő nyereséges vállalkozások segítségével. Majd ezt a piacra akarjuk vinni, a külföldi és belföldi vendégeket idevonzani. Ha ezt a feladatot precízen és egyszerűen végrehajtjuk és megépítünk szolgáltató pontokat, hasonló hálózat jöhet létre, mint az ismert zarándok utak, csak éppen lóval.”

mondta az elnök.

Még egy lehetőség van a GINOP pályázatban, amelyet ki lehet aknázni. Létre kell hozni olyan fejlesztéseket, amelyek a szövetség hosszú távú működését segítik. Azt tudni kell, hogy az MLTSZ-nek jelenleg nincs vagyona. Most azonban ez a forrás lehetőséget ad a szövetség vagyonának növelésére. Az egyik felvetés, hogy a Balaton környékén létrehoznának egy látogató központot és lovardát, amely lehetőséget teremt a szövetség programjainak megvalósításához. A lovas táborozás a Balaton partján a MLTSz tulajdonában, működtetésében levő lovardában, nagyon jó hívó szó és nagy érték lehetne.

Budapest és környéke sem marad lovas turisztikai fejlesztés nélkül. A VEKOP programban megvalósuló elképzelés részeként nem lovas útvonal, hanem egy budapesti látogató központ és lovarda megvalósításában gondolkoznak, amely otthont adhat a szövetségnek is.

-„ Merem remélni, hogy a következő közgyűlésen már arról tudunk beszámolni, hogy vagyona keletkezett a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetségnek. Ennél szebb feladatunk nem lehet az idei évre.”- zárta szavait Lóska János elnök.